Üdvözlök mindenkit, Erős Győző vagyok, és ezen az oldalon a saját kórtörténetemet szeretném megosztani veletek. Ez az oldal azért jött létre, hogy bemutassuk: nemcsak az orvosi megoldások léteznek, hanem a természetes módszerek is segíthetnek, ha sikerül találnod, igazi természetgyógyászt, és nem olyant, akinek csak papírja van róla.

A történetem valójában 1993-ban kezdődött, egy súlyos gyomorbetegséggel („Az út” – életem története, 4. fejezet: „A krakk”). Két daganat a nyomorszájon, egymással szembe, amitől nem zárt a gyomorszáj, és ez miatt az étel – szinte – emésztés nélkül haladhatott tovább. Az orvosok lemondtak rólam, és majdnem átfostam magam a túlvilágra. Szerencsém volt, találkoztam egy természetgyógyásszal, aki segített rávilágítani, hogy a gyógyulásom kulcsa, ami gyógynövényekben és a táplálkozásban rejlett. Nem csupán növényi étrendre tértem át, hanem gyógyító táplálékokra és tudatos ételpárosításra. Ez a változtatás megmentette az életemet, és azóta sem ettem húst, igaz nem tartottam szigorúan a „gyógyító táplálékok” étrendjét gyógyulásom után. Inkább volt vegán, és vegetáriánus az étrendem.

Most, sok évvel később (2023-ban) kiderült, hogy a szívemmel is veleszületett probléma van. A szívkamrafalam háromszor vastagabb volt a normálisnál már születésemtől, ami miatt a szívem keményebben dolgozott, és ez idővel szívbillentyű-hibához, majd sztrókhoz vezetett (2022). Ezek a sztrókok világítottak rá arra, hogy a szívem állapota is figyelmet igényel. Nem is akár milyent, mert megint halálra vagyok ítélve, nem sok időm van vissza az életből, ha nem műtenek meg azonnal. Az első nyitott szívműtétet megkellet ismételni, mert szövődmények miatt olyan probléma lépett fel, hogy alig tudtak visszahozni az életbe. Bár mondtam nekik, hogy hagyjanak nyugodtan meghalni, mikor a második műtét előtt magamhoz tértem, de nem hagytak. Azt hitték szuicid alkat vagyok, pedig csak belefáradtam az életbe, a fájdalmakba. De ha már sikerült, és életbe maradtam, így is jó, mert több időt tölthetek szeretteimmel. 

2025-öt írunk, és a helyzet nem rózsás. Az előírt gyógyszerek miatt, kezdek megint kinyúlni. Nagyon szarul érzem magam, érzem, hogy nem sok van így vissza. Két éve szedem a gyógyszereket, de már sétálni sem vagyok képes elmenni, annyira szarul érzem magam. Igazi kontroll, a mai egészségügyi ellátásban nincs. Szerencsém van abban, hogy néha egy kedves kórházi orvoshoz fordulhatok, aki annak idején észrevette, hogy a szívem adta fel a szolgálatot, az miatt voltak a sztrókok. Megmentette az életemet. A két év alatt kétszer voltam nála, mert hajlandó volt fogadni, és segített beállítani a gyógyszerelésemet.

Mivel állapotom tovább romlott újra arra a lépésre szántam el magam, mint 1993-ban, amikkor már gyógyszermérgezést is kaptam szinte a sok gyógyszertől, ami nem segített, csak időt nyertem vele. Időt, de milyent? A tökömnek sem kell, ilyen „idő”. Faltól-falig jártam, olyan voltam, mint egy részeg, a sok mellékhatástól, és a velem született gerinccsatorna-szükűlet okozta fájdalom is megtette a magáét életem során. Úgy hiányzott, mint hátamra egy púp. 

Itt vagyok megint, alig van bennem élet, van vagy 25kg súlyfeleslegem (igen, én tehetek róla), a vesém, és egyéb szervem megy tönkre a gyógyszerektől, vizesedek, és kurvára rosszul vagyok mindennap. 
Ugyanakkor lehetőségem van megint visszatérni, meghozni azt a döntést, amit anno meghoztam, az élni akarásért. Akkor még féltem a halált, és élni is akartam. Most már nem félek tőle, már jártam ott, szívesen megyek oda vissza, de mégis megpróbálok itt maradni ebben a világban minden borzalma ellenére, mert akad még olyan, akit szerethetek, és viszont szeret.

Most ismét visszatérek ahhoz a gyógyító táplálkozáshoz, a természetes életmódhoz, aminek anno köszönhettem életemet. Feltéve, ha sikerül. Ahhoz, ami egyszer már segített. Nem csak a növényi étrendről van szó, hanem arról a tudatos ételpárosításról és azokról a gyógyító táplálékokról, amiket annak idején is használtam. 
Mit is várok ettől? Csodát. Olyant, mint 1993-ban. Nem. Csodák nincsenek. Maga az ember, az élet egy csoda. Viszont lehet tanulságos, amit tenni fogok, ha kibírom. Nem lesz könnyű dolgom több okból sem.

Itt vannak mindjárt az orvosok, akik óva intenek majd, és csak remélni tudom, hogy nem fordulnak el tőlem inkább tanulmányozzák, amit és ahogyan teszem, függetlenül a várható végeredménytől. 

És itt van a kedvesem, aki félt, mert gyógyszereket fogok elhagyni, és helyettük mást (mozgás, napfürdő, étrend, gyógynövények...) beiktatni. 
Amikor megkértem Kedvesem, hogy segítsen, készítsen egy fotót a testalkatomról (túlsúly), ami segíti bemutatni a fejlődést, ezt mondta: „De ugye nem fogod erre tanítani az embereket? Mire? – kérdeztem. Hát erre, hogy hagyják el a gyógyszerüket. 

Szögezzünk le néhány fontos dolgot! 

Ezzel a kísérlettel azt szeretném megmutatni, hogy a természetes módszerek is hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz, és remélem, hogy ez másoknak is reményt ad. 

Azt azért kihangsúlyozom ismét, hogy senki, aki sztrókon, vagy hasonló szívműtéteken esett át mint én, ne csinálja utánam, hogy elhagyja a gyógyszereit, mert nem ugyanazok a folyamatok zajlanak benne, mint bennem. Az én érrendszerem nagyjából rendben van, mert nem ettem 1993 óta húst, és az eltelt időből sokáig még állati terméket sem. Ezért nekem nem az érfalról leváló, megkeményedett darabkák okozták a sztrókot, hanem a szív hibás működése. 
Azért, azt merem állítani, hogy még az elmeszesedett erek is rendbe hozhatóak a megfelelő táplálkozással, mozgással, és egyéb a természetes életmódhoz tartozó dolgok segítségével. 

Én a „gyógyító táplálékokat”, gyógyteákat, esszenciákat (gyógynövénykivonatokat), mozgást, napfényt fogom használni, bízva abba, hogy kihúz megint a szarból, mint ahogy azt tette 1993-ban, amikor először lemondtak rólam az orvosok. 
Ehhez nem elég egy vegán étrend, ennél több kell, a "gyógyító táplálékok”.

▲

- Többször van naponta hosszabb-rövidebb ideig kettős látásom, legtöbbször függőlegesen duplázódik a kép. 
- Van úgy, hogy fordítom a fejemet, hogy ránézek valamire és a kép, amire ránézek, utólag érkezik, mint ha egy vonat érkezését néznénk.
- Menet közben, ha hátrafordulok, majd vissza, majdnem elesek, annyira elveszik az egyensúlyom
- Éjszaka arra ébredek, hogy zsibbad, bizseregnek a tagjaim, de ez nappal is előfordul, A karom, a kezem, az ujjaim, a lábujjam, a talpam, de még az arcomban is éreztem már ilyent. Legtöbb ilyen zsibbadás a jobb és bal kezem ujjaimban a hüvelyk-, mutató-, és a gyűrűs ujjamban érzek.
- Abból is elegem van, hogy rendszeresen érzem a mellkasomban a szívemet, mint ha az feszítve dobogna. Mindezt úgy, hogy a pulzusomat még a nyakamon sem lehet kitapintani normál állapotban.
- Egyszerűen érzem, ahogy a gyógyszerek megint tönkretesznek, mint az előző esetnél. A vesém, a májam…, telek fel vízzel, hízok, stb.
- A székletem sárga, aminek több oka is lehet, de bízom abba, hogy a gyógyító táplálékok ezt is rendbe hozzák.
- Esténként dagadtra vakartam a kezemet, annyira viszkettek az ujjaim közei, de sokszor még a lábamon is.
- Szinte képtelen vagyok a gondolkodásra, keresnem kell a szavakat, hogy kifejezzem magam, a beszédem van úgy, hogy összefüggéstelen. Gondolom a sztrókok után visszamaradt agysérülés miatt.
- Olyan, mint ha kényszermozgásom lenne, a testem különböző pontjaira nyúlok, mint ha viszketne.
- A kezem (tenyerem), lábam fehér és hideg, mint ha nem kapna vért...
... és mindezek mellett, hogy semmire nem vagyok képes, el kell néznem, hogy Kedvesem csinál mindent, nem tudok elmenni vele sehova.

Isten tudja mit felejtettem még ki, de nem kérek ezekből, inkább dögöljek meg. 
Ezek miatt fogok megint ahhoz a módszerhez folyamodni, és a józan észhez”, ami már egyszer segített („Az ÚT” című írásom, a „Krakk” fejezet), mikor huszonévesen mondtak le rólam az orvosok gyomordaganat miatt. 


Hogy mit fogok tenni?

Visszatérek a „gyógyító táplálékokhoz”, kiegészítve a megfelelő gyógyteákkal, és cseppekkel. Ehhez egyik legjobb barátomat hívom segítségül, aki összeállítja a teákat, mert Ő az ország egyik legjobb fitoterapeutája (gyógynövény szakértő), mellesleg az egyik legjobb íriszdiagnosztája is, és Ő készíti azokat az esszenciákat (cseppeket) nekem amiket inni fogok a teához. Igaz, óva int a gyógyszerek miatt, de ez az én döntésem, és érzelmi állapotnak megfelelően, és a mért adatoknak megfelelően fogom visszaszorítani a gyógyszereket, amitől ennyire rosszul vagyok.
Két év telt el a műtét óta, vagy működik a szív és ellátja a feladatát vagy nem, de az biztos, hogy a szervezet öngyógyító mechanizmusát gátolja az, ha a gyógyszerek szedése tart fenn egy bizonyos állapotot a szervezetben, rákényszerítve arra, hogy állandóan szedjem, miközben a többi szerveim is tönkre mennek a mellékhatások miatt. 


Hogyan fogom tenni?

- Nos, teákkal kezdem, és a gyógyszerek csökkentésével, annyira, hogy eltudjak indulni sétálni, és ezzel majdnem egy időben a kaját is visszaállítom, és az evés helyett, megkezdem a táplálást („Gyógyító táplálékok”).

- Figyelni fogok, az elsődleges szervezeti szükségre a napfényre és igyekszem, pl. séta közben napfényhez jutni a testem, kivált képpen, a műtét helyét. Ezt kizárólag reggeli, vagy esti órákba.

- Amikor csak tehetem, a sorban következő, legfontosabb gyógyító elemet hívom segítségül, a négyütemű légzéssel, a levegőt.

- A következő, az ember számára legfontosabb elem, a víz. Próbálom tartani magam a napi minimum 2,5 liter víz, folyadék (tiszta víz, gyógytea, nyers gyümölcsök, zöldségek leve) elfogyasztásához. Ennek köze van a vér sűrűségéhez is, melynek segítségével vissza akarom fogni, vagy később elhagyni is a véralvadás gátló tablettát (vérhígítóként is ismerik).

- A Bisoprol gyógyszert is elhagyom fokozatosan, ami a pulzust igyekszik szabályozni, lent tartani, megakadályozni a pitvarfibrillációt. Teszem ezt a következő megfontolásból:
1. Nagyon sok rosszullétet és irdatlan kellemetlen kéz- és lábujj viszketést köszönhetek neki.
2. Két év telt el a műtét óta. Megkértem egy dokit, akinek köszönhetem, hogy megtalálták a sztrókok igazi okát, a szívrendellenességem (nem hivatalos úton, mert arra várhatok, hogy bejussak) nézze meg a műtét eredményét. Meg is tette, és azt mondta rendben van. Nos én ezt elhiszem, és innen kezdve szeretném visszaadni, a lehetőséget a szervezetnek, ami alapjában véve rendelkezik egy öngyógyító mechanizmussal, képes az öngyógyításra, persze csak akkor, ha nem szennyezik tovább, Tisztul, regenerálódik akárcsak a folyó, ha nem szennyezik tovább. Bízom abban, hogy az az úgynevezett pitvarfibrilláció, ami képes felverni a vért, és hatására a vérlemezek összecsapódhatnak, ami sztrókhoz vezethet, megszűnik, mert képes lesz a szervezet regenerálódni. De az biztos, hogy amíg tabletta dominál, addig a szervezet öngyógyító képessége nem tud. Lehet, hogy hibásan, de úgy gondolom, hogy az érzés, amit én mellkasi (szív) érzésnek írok be, ezek lehetnek. 

- Beiktatom a mozgást újból, séta és gyaloglás formájában, később ha sikerül, egy kis súlyzózást is. Sétálni már sétáltam, amíg nem lettem olyan rosszul a gyógyszerektől.

Vágjunk bele! Talán sikerül kitartanom, és talán eredményes, és tanulságos lesz ez is!

 "gyógyító táplálékok”.

▲

Folyamatos szerkesztés alatt!

2025. 09. (szeptember) 16. kedd

Eltelt egy hónap, és a következőkről számolhatok be:
- Az étrendet tartottam, nagyon kevés kihágásokkal, ami maximum fehér lisztes pékárut jelent. 
- A teákat és cseppeket, rendszeresen, és következetesen megittam.
- Mozgásként gyaloglást, és sétát iktattam be, és két nap kivételével, amikor is, keveset gyalogoltam, napi 15 km-ig képes voltam felvinni a gyaloglási távot, de maradok a napi 10 km-nél, és igyekszem másfajta mozgást is beiktatni, mint a kondizást a derékfájás miatt, de erősíti a csontokat is, amit szétvágtak kétszer a mellkasomba. A hátizom megerősítése a cél, hogy tartsa a gerincemet, levéve a terhelést a derekamról. Remélem sikerül beiktatnom majd az ellipszis trélert is, hogy kicsit megpörgesse a pulzus számom, hogy edződjön a szívem, bár ezt majd megérdeklődöm dokitól, ebben meddig mehetek el. Ezek ma még csak tervek, remélem képes leszek rá.
- Testsúlyom 112,9 kg-ról, 105,7 kg-ra ment le. Egy hónap alatt, kicsivel több mint 5 kg-ot tudtam leadni éhezés nélkül, csak a gyógyító táplálékok és mozgás segítségével.
- Az előírt gyógyszerek nagy részét  már elhagytam. A legutoljára előírt gyógyszereknek (2x5 mg. Eliqvis; 1x2,5 mg Bisoprol San; 2x80 mg. Valsartan San.), már csak nagyon kicsi részét szedem. Leginkább az Eliqvis-t (vérlalvasás gátló), melynek felét hagytam meg, amit esténként veszek be. A Többi gyógyszert már nem szedem, csak néha a Bisoprolt (szívritmus szabályzó), ha magasnak ítélem meg a pulzusomat, ami jelenleg azt jelenti, kb 3-4 naponta veszem be.
- Az vérnyomásom, ami utoljára magas volt (170-180 között), előtte meg nagyon alacsony (90-110) között, most beállni látszik, igaz még kicsit ingadozva függően attól, mikor mérem (nyugalmi állapot, mozgás után) normálisnak mondhatom (135-110 között). 
- A székletem ismét formált, és nem sárga. Kevesebb WC-papír kell, mert nem kenődik. :) 

Érzelmi állapotom:

- Minden amit felsoroltam a „Mit, hogyan, miért” részben, Eltűnni látszik.
- A fejem sokkal jobban van, ha van is benne most kellemetlen érzés, egy tisztulási folyamatnak tudom be, amit a szervezet végez, mivel megfelelő tápanyagokat kap, és így önmaga végzi a tisztítási folyamatokat. Ahogy a vér által kerül minden tápanyag, a megfelelő helyre, úgy a vér az, ami kifelé is segíti jutni a szervezetbe nem kívánatos anyagokat. A „szennyezett” vér, kellemetlen érzéseket okoz a fejben.
- De azt kimondhatom, hogy napok óta nincs „fej” érzésem (én csak így hívom, ami azt jelenti, szédelgés, émelygés, hányinger…), ami igen csak megkeserítette az életem, még gyalogolni sem tudtam.
- Napok tudnak úgy eltelni, hogy nincsenek mellkasi (szív) érzésem, amiről azt gondolom, hogy szívritmus zavar lehet, és naponta többször jelentkezett.
- Elmúlni látszik, legalábbis napközben már nincs zsibbadás a végtagokba, csak néha éjszaka a kezem néhány ujjába, és csak rövid ideig.
… és még sorolhatnám, de azt merem mondani, most jól érzem magam, és bízom abban, hogy így is marad, tudva azt, hogy ennek feltétele az, hogy ezt az életmódot meghagyom. 


2025. 09. (szeptember) 13. szombat
A MAI NAPON beiktatásra kerül, enyhe vízhajtónak, egy citrom leve, egy liter vízbe facsarva, amit a nap folyamán (délelőtt) megiszok, mivel sok víz van bennem. Bízom abban, hogy nem a vesém adja fel a szolgálatot. 

2025. 08. (augusztus) 19. kedd
Ettől a naptól kezdődik a helyes étrend és mozgás (napi gyaloglás, séta).

2025. 08. (augusztus) 16. szombat
Ettől a naptól kezdődik a gyógytea, és gyógycseppek bevitele, a gyógyszerek visszaszorítása.

Vérnyomás teám (3x2 dl. Naponta):
Szúrós gyöngyajak, fagyöngy, galagonya, virágos ágvég, aranyvesszőfű, citromfű

Esszencia:  Craviscum
3x30 csepp, naponta 3x, étkezés előtt 20 perccel

Craviscum Esszencia: A Craviscum esszencia két fő hatóanyaga a galagonya - melyet már több száz éve használnak szíverősítő és nyugtatószerként - valamint a fehér fagyöngy, mely vérnyomás-normalizáló hatásáról ismert.  A Craviscum esszenciában lévő növények hatóanyagai vérnyomáscsökkentő hatással rendelkeznek, normalizálják az ingadozó vérnyomást, valamint javítják a koszorúserek keringési zavarait.  Szívgyengeségnél szíverősítő hatásúak, szívidegességnél nyugtatólag hatnak.

2025. 08. (augusztus) 15. péntek
Innen kezdve iktatom be a változtatást, kezdek visszatérni az általam már jól ismert életmódhoz (ha sikerül, mert az ember esendő, és nehezen tud ellenállni a kísértéseknek. 
A testsúlyom itt. 112,9 kg.

▲